Szórólapok és egyéb tájékoztatók ellenére is akadnak olyan gazdik, akik nem fordítanak elég figyelmet kutyájuk egészségének megóvására. Sokan keresnek fel bennünket azzal a panasszal, hogy kullancsot találtak kedvencükben, és azóta az eb bágyadt, étvágytalan, nem olyan aktív, mint korábban. 

    Mi okozhatta ezt? Nagy valószínűséggel a vérszívó parazitaként ismert kullancs, mely az emberek és állatok egészségét károsító ízeltlábúak egyik legfontosabb csoportja. 

Hazánkban az előforduló fajok száma kb. 20-30-ra tehető, melyek közül néhány a kutya, a ló, és a szarvasmarha babesiáját okozó Babesia-fajokat, a kutya és ember Lyme-kórját okozó Borrelia burgdorferit, és az ember ún. kullancsenchephalitisét okozó flavivírusok terjesztésében játszanak szerepet.

    Kedvencünk tavasszal és ősszel van kitéve a legnagyobb veszélynek, amikor a kullancs a legnagyobb számban fordul elő. Nyári időszakban általában nem láthatók, mivel a száraz meleg időt nem kedvelik. Leggyakrabban erdős-mezős területeken, réteken, vízpartokon, de akár a kertünkben is felbukkanhatnak, és az egy méternél alacsonyabb növényzeten megkapaszkodva várják az arra haladó élőlényt. Miután a babesiát terjesztő kullancs (Dermacentor reticulatus) megkapaszkodik áldozatán, egy napig tartó vérszívás után megfertőzi áldozatát a benne élő kórokozóval. 

    A Babesiák a vörösvérsejtek szétesését, és ennek következtében nem ritkán elhullásban végződő megbetegedést idéznek elő.  5-20 napig tartó lappangási idő után, kezdetben bágyadtság, étvágytalanság, elesettség, akár egy hétig tartó magas láz, sárgaság és vérfogyottság figyelhető meg. Sokszor nehezen vizel kedvencünk, és akkor is sötétbarna színűt (vérfesték vizelés).

    Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is: ingadozó járás, végtagok gyengesége, bénulása. A kutyák között vannak érzékenyebb fajták (dobermann, pekingi terrier, yorkshire terrier), és rezisztensebbek (beagle, foxterrier). 

    A szétesett vörösvérsejtekből képződő méreganyagok a vesébe jutnak, és ott súlyosan eltömítik a vese csatornácskáit, így nem, vagy csak csökkent mennyiségben termelődik vizelet. A működési zavar következtében az állat kevesebbet, vagy egyáltalán nem vizel, bágyadttá, étvágytalanná válik, és gyakran hány is. Vérzések és fekélyek jelennek meg a nyálkahártyákon. Idegrendszeri tünetként depresszió, letargia illetve kóma is jelentkezhet. Gyakori tünet a vérszegénység, ami a vörös vértestek széteséséből és ritkán a rendellenes immunválaszból adódik. Ilyenkor a szervezet a Babesiák által megváltoztatott vérsejteket idegen sejtként azonosítja, és elpusztítja azokat. A vérpályában csökken a vörösvérsejtek száma, amely a kutya állapotromlásához vezet. Gyors lefolyás esetén az állat hirtelen rosszullétét, lebénulását, esetenként elhullását tapasztaljuk. Sokszor az ilyen állapotban lévő kutyuson már nem tudunk segíteni. Lassú lefolyásnál jobbak a túlélési esélyek, de ilyenkor is történhetnek tragédiák. 

A babesiosisnak lehet speciális formája, amit az utóbbi időben egyre gyakrabban figyelhetünk meg. Ebben az esetben eleinte tipikus a korábban már leírt- tünetek jelentkeznek. Megfelelő kezelésre látszólag gyógyul is a beteg. Az állat sokkal jobban lesz, elkezd újra enni, de étvágya és a kedve nem lesz olyan, mint régen. Ez az állapot tarthat pár napig. Ezután fokozatosan összeomlik az állat immunrendszere és gyakran sokkal rosszabb állapotba kerül, mint a megelőző betegséghullám idején. Az ekkor elvégzett sürgősségi vérvizsgálatok szerint súlyosan vérszegény az állat, más elváltozás nem tipikus. Hosszas vizsgálatok után rájöttünk, hogy ebben az esetben nem az alapbetegség fellángolásáról van szó, hanem az immunrendszer súlyos hibája okozza a bajt. Mindez úgy történik, hogy a teljesen normális adagban, a betegség első napján beadott Babesia ellenes készítmény teljes mértékben kiöli a kórokozókat a szervezetből, de az immunrendszer valami miatt azt hiszi, hogy ezek a kórokozók még mindig jelen vannak a vérben. A vörösvérsejtekben szaporodnak és károsítanak a Babesiák, így a hibásan működő immunrendszer a normális vörösvérsejteknek is nekitámad és bontja azokat, amikor már régen eltávozott belőlük a kórokozó. Ennek következménye a látszólagos gyógyulás utáni újabb rosszabbodás, illetve a nagyon súlyos vérszegénység. Ez az állapot, ha már előrehaladott, gyakran nem visszafordítható. Az immunrendszert nehéz visszaállítani, hogy ne támadja tovább a saját vérsejteket. Illetve a korábbi hullám is súlyosan megterhelte a szervezetet, ez a második - amelyik ráadásul alattomosan rosszabbodik, amikorra észreveszik, már alig van valamicske vére az állatnak - sokszor végzetes kimenetelű. 

    A betegség eme változatának kezelése helyett inkább a megelőzésére törekszünk. A folyamatos infúziós kezelésekkor, és utána is, pár naponta ellenőrizzük az állat vérét, hogy nem alakult-e már ki olyan immunzavar, ami a vörösvérsejtek további vészes bontásához vezethet?

    Semmi sem egyszerű! Nem mindig pusztulnak ki a kórokozók az első kezelésre, pedig, éveken át megszoktuk, hogy így van! Egyre gyakoribbak az olyan esetek, ahol az első, megfelelő dózisú kezelés után pár nappal, esetleg hetek múlva a vérből újra ki tudunk mutatni kórokozókat, pedig az ebet biztos nem csípte újra kullancs. Feltehetően a használt gyógyszerre rezisztenssé kezd válni néhány Babesia-törzs. E miatt speciális séma szerint rendszeres újrakezelési sort dolgoztunk ki, hogy ne élhessék túl a kórokozók a szervezet eldugott szöveteiben a kezelési időszakot. A kezelésről még annyit érdemes megemlíteni, hogy a diagnosztizált, vagy esetleg erősen gyanús esetekben is mindenképpen pár napig tartó infúziós kezelést adunk pácienseinknek. Ez azért elengedhetetlen, mert a vörösvérsejtek szétesése miatt kiszabaduló vörös színanyag vesekárosító mértéke csak a jó alapos „vesemosással” csökkenthető.

    Az eddigiek bonyolultságát látva nem meglepő, hogy létezik még egy fajtája e betegségnek. Az, amikor az immunrendszer még erős, de teljesen nem tudja kiirtani a Babesia egysejtűt a szervezetből. Ekkor az immunsejtek elől egyes szervekben megbújik a kórokozó (ezt hívjuk látens szaknak), és arra vár, mikor gyengül meg a szervezet védekező képessége. Ha ez megtörténik, akkor elönti a vért a betegség, és szaporodni fognak a vörösvérsejtekben a Babesiák. Az állat ettől fogva típusos babesiás tüneteket mutat. Korábban, amikor csak megbújt benne a kórokozó, látszólag egészséges volt, és csak az a gyanús e kórformában, hogy a kutya akár pár hónapja biztos nem találkozott kullanccsal – mondjuk tél volt - és beköltözött a belvárosba.

    Ezért fontos a megelőzés, a gyakori kullancs irtás és kutyánk folyamatos figyelése!

Megelőzés: Ezidáig hatékony és megbízható oltást nem gyártottak. A Babesiozis kezelésére használható gyógyszerek, mint az Imizol, megelőzésre történő rendszeres használata nem kívánatos, még ha egy hónapig is hatékony, mivel kis túlzással olyan jellegű effektust hozunk létre az állat immunrendszerében, mintha folyamatosan antibiotikumot szednénk, hogy ne legyünk náthásak.

    Marad a rendszeres kullancsirtás. Nem korrekt dolog valamely készítményt favorizálni, de a praktikum kedvéért leírom azokat a készítményeket, amelyekkel tapasztalatom van: Nem elég hatékonyak egymagukban a nyakra-hátra adható cseppek (Promeris Duo, Duowin Contact, Practic, Advantix, Exspot, Frontline Combo). Mindenképpen egészítsük ki nyakörvvel (Scalibor, Kiltix, Preventic), vagy a hosszan hatékony spray (Frontline) is megfelelő. Azt tudni kell, hogy a spray, vagy cseppek sem hatékonyak egy hónapnál tovább, a nyakörvek, bármi áll a használati utasításukban, 3 hónapig jók. Tehát a martájékra tehető csepp, a nyakörv és a spray közül kettő is szükséges kullanccsal fertőzött erdőn. Figyeljünk meg a készítmény leírásában, hogy együtt használható-e több gyógyszer!  Ha kifejezetten nem tilt el egymástól két hatóanyagot, akkor igen! Leírok egy példát az egyik hatékony kombinációnkról: Scalibor nyakörv, Promeris csepp és Exspot csepp. A nyakörvet és a cseppet pár nap különbséggel tesszük fel, a másik csepp 2 hét múlva kerül az ebre. Kéthetente hol egyik, hol másik cseppet használjuk, így mindkettő egy hónapig lesz rajta. A nyakörvet pedig háromhavonta cseréljük. Ha véletlenül csíp egy kullancs, akkor be kell adatni az Imizol injekciót: az esetleges bekerült Babesia parazitákat megöli és egy hónapos védelmet is nyújt, mert a szervezetben raktározódik. Lehetséges megoldás az is, hogy nagyon agresszíven kullancsos erdőben a gyógyszeres nyakörvből duplán teszünk az ebre.

Hol lehet kullancs? Mindenhol! Főleg erdőn, mezőn öt Celsius fokos hőmérséklet felett!

Ha több kullancsot találunk kedvencünkben, forduljunk állatorvosunkhoz, mert kb. minden tizedik fertőzött Babesiával. Ez az arány függ a táj szerinti előfordulástól. Pl.: a Balaton környékén, a Duna mentén, a második-, harmadik-, tizenkettedik kerületben, igen gyakori a Babesiát hordozó kullancs.

    Ha megtaláljuk a jól vagy kevésbé jól megszívott kullancsot, azt ne kenegessük zsírral vagy valami krémmel!!!! Semmivel, mert a potrohán lévő légjáratát eltömve fojtogatjuk, és még több kórokozót ürítenek bele kedvencünkbe. Helyes azonnal kicsavarni - az óra járásával ellentétes irányba - csipesz, vagy kullancskanál (patikában kaphatók) segítségével, mert a kórokozók a potrohban vannak. Ezért, a majd kiveszi az állatorvos hozzáállásnál az is jobb, ha egyszerűen kitépjük a parazitát. A beszakadt fejet később kilöki a szervezet. Az eltávolított kullancsot meg kell semmisíteni, mert elmászva peték ezreit rakja le és azok mind további Babesiosis forrásként szerepelnek. Így lehet igazán alaposan lefertőzni saját kertünket kórokozót hordozó kullanccsal! Ha az erdei séta után kerti ebeinket nem vizsgáltuk át, az ebről lepotyog a megszívott parazita, azután csodálkozunk, hogy saját kertünkben csíp meg bennünket egy ember számára is súlyos veszélyt jelentő, agyvelőgyulladást terjesztő kullancs!

dr. Varga József 

         állatorvos