Mivel előfordulása viszonylag gyakori, fontosnak tartjuk, hogy a gazdik tudjanak róla néhány fontos dolgot.

Jellemzően herélt kandúrokban, illetve kandúrokban fordul elő ez a bántalom. Sziámi és perzsa cicákban gyakoribb. A betegség kialakulását több tényező befolyásolja, melyek közt a kandúr macskák hosszú és vékony húgycsövét kell említenünk az étrendi faktorok mellett. Ilyen a macskákkal etetett gyári száraz tápok magas magnézium- esetleg kalcium- vagy foszfáttartalma. Ez az eleség elősegíti a húgyhólyaghomok és a hólyagkő képződését. Hajlamosíthat még rá az ivóvízhiány és a vizeletürítés akadályoztatása. A kórképet súlyosbíthatja az elsődlegesen vagy másodlagosan fellépő bakteriális húgyhólyaggyulladás.

A macska húgyútjában  képződő homok ún. grit eltömi a húgycsövet, és ezáltal akadályozza a macskát a vizeletürítésben. A macskák ilyenkor kifejezetten nyugtalanok, fájdalmasan nyávognak, gyakran készülnek vizeléshez, de képtelenek rá, esetleg néhány vércseppet produkálnak. Húgycsövük vége és a környező szőrzet apró szemcsés anyaggal borított. Idővel az állat hasa megnagyobbodik, és fájdalmassá válik a feszülésig telt hólyag miatt. Kezelés hiányában az állat hólyagja meg is repedhet, ami súlyosan veszélyezteti az állat életét. A kórkép kialakulását megelőzheti a macska szobatisztaságának megváltozása, a gyakori bevizelés. Kijáró cicákban ezeket a tüneteket értelem szerint nehezebb észlelni.

Lényeges az állat megfelelő gyógykezelése, amely a bántalom előrehaladottságától függően történik. Az állat bódítás melletti katéterezésétől és a kövek feloldásától egészen a hólyag műtéti feltárásáig. Súlyos esetben szükséges a hólyag hasfalon keresztüli lebocsátása. Természetesen a hosszas terápia része a kellő folyadékpótlás, antibiotikumok és fájdalomcsillapítók adagolása, a vizeletsavanyítás és a speciális diéta.

Megelőzésképpen erre a speciális diétára hívnánk fel a gazdik figyelmét, amely az erre a célra kifejlesztett gyógytápok adásából áll. Ha lehetőség van rá, ezek közül is a konzervet és ne a száraz tápot válasszuk. Még megfelelőbb az állat házi koszttal való táplálása, amelyeknek hústartalma kb. 40% legyen. Fontos a folyamatos folyadék-utánpótlás és, ha a bántalom már kialakult az állat vizeletének savanyítása és az állandó állatorvosi kontroll. Itt hívnánk fel a figyelmet, hogy ne legyen az állat előtt folyamatosan a száraz táp. Ez nagymértékben hajlamosítja az állatot a bántalom kialakulására.

Problémájával és szakszerű étkezési tanácsadásért, gyógytápért, forduljon rendelőnk orvosaihoz.

                                                               

Dr. Varga József