Gyakran kapunk kérdést a praxisunkban ezzel a témával kapcsolatban, ezért most a legfontosabb általános tudnivalókról és betegségekről írunk. A kiválasztást végző szerv a vese, amely a vérbe került felesleges bomlástermékeket, ionokat és más anyagokat távolít el, illetve szív vissza. Szerepet játszik a vízháztartásban és egyben méregtelenít is. A keletkezett vizelet a húgyvezetékeken keresztül a hólyagba kerül, ahonnan a húgycsövön át a külvilágba ürül. Hogy mennyi vizeletet ürít egy nyuszi, azt nagyon sok tényező befolyásolja. Elsőként érdemes említeni a felvett víz mennyiségét. Átlagosan egy törpenyuszinak a napi vízfogyasztása 100-150ml, amit természetesen befolyásol az elfogyasztott táplálék víztartalma, az évszak, a levegő hőmérséklete és páratartalma, illetve a nyuszi egészségi állapota. Természetesen a nedvesebb, lédúsabb takarmány mellett kevesebb lesz a vízfogyasztás és a téli hónapokban is csökken ez az érték a nyárihoz képest. Ha a levegő száraz és/vagy meleg, szintén többet iszik a nyuszi. Az egészségi állapottól függően is változhat a vízfogyasztás. Ritkán, de azért előfordul, hogy az állat cukorbeteg lesz, aminek az első tünete a többszörösére nőtt vízigény. De egy lázas állapotban, méhgyulladásnál vagy egy idültebb vesebetegségben is nő a felvett víz mennyisége. Azonban nem kell mindig a legrosszabbra gondolni, ha a nyuszi többet iszik, mint szokott, hiszen sokszor előfordul az is, hogy unalmában játszik az önitató golyócskájával, piszkálja azt a nyelvével, és ez által több víz fogy.

Gyakrabban fordul elő az, ha az állat kevesebbet iszik. Ennek oka lehet a sok lédús takarmány fogyasztása, rossz szokás vagy éppen az állatkereskedésekben nevelt egyedek sokszor nem is kapnak vizet, csak zöldséget, gyümölcsöt. Nagyon rossz tévhit az, hogy ha a nyuszi sok zöldséget eszik nincs szüksége vízre. Ha így tartunk egy állatot, hamar mindenféle veseproblémával megbetegszik. Azoknál az állatoknál, akik nem szeretnének inni vagy csak nagyon keveset, meg lehet próbálni a vizet megízesíteni a kedvenc zöldség vagy gyümölcs kifacsart levével, ez sokat szokott segíteni.

  

A kiüritett vizelet mennyisége a felvett folyadék mennyiségétől függ elsősorban, de itt is lehetnek eltérések. Cukorbetegségnél, vagy idült veseproblémánál a sok vízfogyasztáshoz a sok vizeletürítés társul. Azonban nem szabad összekeverni a sok vizeletürítést a sokszori kevés mennyiség ürítésével. Az utóbbi oka lehet a hímeknél udvarlási viselkedés része, izgatottság, de esetleg egy elakadt húgykő is részlegesen vagy teljesen akadályozhatja a vizelet eltávozását. 

  

Nagyon fontos beszélni a vizelet színéről. Az egészséges szín halványsárga és áttetsző, víztiszta vagy éppen kissé fehéres, opálos, de az ettől való eltérés sem feltétlenül kóros. Sokszor előfordulhat, hogy a vizelet vörös színű, amit a gazdik véresnek hisznek. Ha az állat céklát vagy más vörös festékanyagot tartalmazó zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt, az megfesti a vizeletet, ami egy napon belül kiürül a szervezetből, és ismét a sárgás szín tér vissza. A másik ok az lehet, ha a vizelet lúgos ph-juvá válik a tápláléktól, ami szintén elszíneződést okoz. Ha azonban az elszíneződés tartósan jelentkezik, és esetleg bágyadtság vagy fájdalom társul hozzá, állatorvoshoz kell fordulni.

  

Ha a nyuszi valamilyen oknál fogva kevesebbet ivott, a koncentrálódott vizelet színe, konzisztenciája és szaga is megváltozik, ami ha tartóssá válik, kivizsgálást igényel.

 

Utolsóként a vizelet szagáról is beszélnünk kell.  Egészséges állatnak szagtalan a vizelete, ami akár egy félnapi állás után ammónia szagúvá válik, és ez már irritativ az orr számára. Ha azonban ettől eltérőt tapasztalunk, utána kell járni az okának. Szagossá válik a vizelet koncentrált állapotában, gyulladás eredményeként vagy más elváltozásoknál.

  

Természetesen ezen leírások és értékek csak megközelitőek, ettől való eltérés nem feltétlenül kóros, de azért érdemes megkérdezni az állatorvost, ha bármi mást tapasztalnak a gazdik. 

dr. Varga József és dr. Landauer Krisztina