Táplálás:

Hathetes kor az elválasztás legkorábbi javasolt ideje. Ekkortól a kisállatnak a tejtáplálásról teljesen szilárd tápanyagra kell átállnia. Ez megterheli a szervezetet. A leghelyesebb, ha az anya alatt már kap szilárd eleséget is a kis állat. Ezt kell folytatni az új otthonban is. A legmegfelelőbb eleségek: főtt baromfihús főtt rizzsel kb. fele-fele arányban. Ez segít a szállítás, új hely, stressz miatt kialakult hasmenés leküzdésében is. Ha az anyatej mellett valamilyen kölyöktápot kapott, akkor az folytatható, feltéve, ha a jobb minőségű termékek közül való. Amennyiben a kiskutyus „előzményeit" nem ismerjük, akkor a főtt csirke-rizs a legjobb. Pár nap múlva, ha a bélsár formált, adhatunk a rizs helyett más köretet is. Főtt tészta, főzelékek, főtt, sült zöldségek, (főtt krumpli is lehet; de nem túl gyakran). A 6 hetes eb 4x étkezzen naponta. Annyit, amennyit jóízűen kb. 15 perc alatt megeszik, de még szívesen enne. Ne teljen el! A maradékot el kell távolítani, ha valamit nem eszik meg következőleg is meg kell vele kínálni. Ne legyen válogatós! Állandóan eleséget előtte hagyni hiba. Friss víz mindig legyen az állat előtt.

A kutya lényegében azt eheti, amit az emberek, csak húsevő volta miatt több fehérjét igényel, tehát a hús aránya eleinte 30-40 később, felnőtt korban 20-30% legyen az eledelben. Fűszeres ételeket ne kapjon a kutya. Nyers húsok adása nem javasolt, legalább jól le kell forrázni, hogy a hőhatás belül is érje. A sertéshús jól főzendő, mert csak húsevőkre veszélyes -de azokra halálos- vírusos betegséget terjeszthet. A tej nem javasolt, a benne lévő tejcukor hasmenést okozhat, igaz egyede válogatja. Szükségtelen is, hiszen az erjesztett tejtermékek egészségesebbek és bátran adhatók (joghurt, kefir, aludttej). A túró sok fehérjét és kalciumot tartalmaz, a tojás főzve javasolt. A tápok, nedves és száraz egyaránt adhatók. Nem javaslom azonban a folyamatos tápetetést még a legjobb márkájút sem, mert egyoldalú élménytelen táplálást biztosít. A házi-kosztos etetést lehet táppal kiegészíteni. A tápok fajtáját is érdemes egyszer-egyszer változtatni. A kutya 10-11 hetes korától kaphat csontos húst. Nem egy halom csontot! Azt felnőtten sem javaslom. A későbbi megfelelő eledele is lehet a farhát körettel, ezt kezdheti el kapni, puhára főzött farháttal. Érdemes figyelni, hogy nem habzsol-e az állat, ha igen, akkor a csontos húst egy ideig még darabolni kell. Nagy marha-csontot főzve kaphat a kiskutya, ezzel erősíti az állkapcsát, de megenni nem tudja. Szilánkosan törő baromficsont (felső kar és combcsont), sertés csigolya adása kerülendő. Kiskutya hajlamos idegen tárgyak felvételére: ezt következetesen meg kell tiltani. Veszélyesek a cérnák, madzagok, kavicsok, kis játékok, szétrágott gumi áruk stb. Az állatnak kezdettől fogva tudnia kell, hogy mi az övé, mivel és kivel szabad játszania, ebben meddig mehet el durvaság nélkül. A jó játék nehezen szétrágható, ha az állat lenyeli, az emészthető, vagy olyan kicsire szakadozik, hogy nem tud elzáródást okozni. 3-6 hónapig 3x, 6-12 hónapig 2x, a felnőtt állatot 1x este, vagy reggel egy kevés pluszétkezéssel lehet etetni. Etetés mindig azonos időben legyen. Az állat helyes, ha teljesen kikoplal a következő étkezésig. Két evés közben nem szabad falatokat adogatni az állatnak, legalábbis nem jó rendszert csinálni belőle. Nagyon fontos, hogy az állat fő étkezése előtt legyen a mozgás -séta- és nem utána. A tele hassal való ugrálásból tragikus gyomorcsavar származhat.

A  járványvédelemről:

A kiskutyát 12 hetes korig tilos utcára és olyan helyre vinni, ahol rendszeresen kutyák fordulnak meg. Ha a családban másik eb van, akkor az vagy ne sétáljon az utcán vagy ne találkozzon 12 hetes korig a kicsivel. Ha ez nem megoldható, akkor az eljárkáló eb lábát, hasát séta után tisztítani kell. Új kutyust idegenek ne fogdossák kézmosás nélkül. Az utcai cipők elzárva tartandók, mert nyalogatásuk fertőző betegségeket okozhat. Az oltásokat a kisállat kéthetente kapja addig, és annyit, amennyit a környékbeli járványhelyzet megkövetel. Egy vagy kevés oltás nem oltás. Megfelelő számú ismétlés kell biológiai ok miatt. Csak egészséges kisállat oltható. Az oltások előtt az állatokat megvizsgáljuk, a gazdi ekkor mondja el az állat egészségi állapotával kapcsolatos aggályait. Oltások után gyengült állapotba kerül a „beteg", fokozottabban hajlamos fertőzések megkapására, három napig ne vigyék kutya közösségbe. A vakcina hat nap múlva fejti ki védő hatását. Az oltások mellett féregűző gyógyszerek adása is indokolt. Minden kiskutya potenciálisan férgesnek számít. Anyjuktól kapják el már a méhben vagy a szoptatás során. A parazita lárvák a kutya egész életére raktározódnak az izomzatban, a bélből irthatók azonban csak ki, ami elegendő is a további fertőzés átvitelének megakadályozására. A húsevők férgei között van néhány fajta amit emberek is elkaphatnak. Ha rendszeresen „féreg űzzük" a háziállatainkat, akkor azok nem lesznek képesek féreg ivarterméket üríteni, amivel tovább vinnék a kórokozót. Súlyos emberi féregfertőzés csak ritka esetekben alakul ki vagy, ha durván megsértik a személyi higiénés szabályokat az állat és ember érintkezésével kapcsolatban, esetleg ha ritka, de veszélyes féreggel kerülünk kapcsolatba. Ezek inkább erdei vadállatokban fordulnak elő. Azonban ha háziállatunk gyakran jár erdőben, ott az erdei állatok ürülékével érintkezik, így hazahurcolja a súlyosabb emberi fertőzést okozó fajokat. Az erdőt, mezőt gyakran látogató húsevőket háromhavonta mindenképp rutinszerűen féregteleníteni kell.

A házi húsevők bolhái galandférget is terjeszthetnek, amelyek emberben is képesek megtelepedni. Ez egyel több ok arra, hogy az oltások, féregtelenítések mellett a rendszeres bolhaűzésről se feledkezzünk meg. A rendszeresség függ az alkalmazott készítménytől, évszaktól és a bolhafertőzés esélyeitől. Ha a jelenleg legjobb készítményt vesszük, (a Frontline-t használjuk), akkor a kölyökkutyák kéthavonta, felnőttek háromhavonta kezelendők.

Mikor kell sürgősen állatorvoshoz fordulni:

Amikor olyan tüneteket észlelünk, melyek eredetét, magyarázatát nem ismerjük, illetve az állat súlyos állapotára utalhatnak. Ilyenek: hirtelen jelentkező hányás, hasmenés vagy egyikkel szövődött közepes bágyadtság. A magában előforduló nagy fokú bágyadtság is súlyos beszámítás alá esik. Láz: 39,3 C fok felett. Étvágytalanság, amikor három hónapos kor alatt kétszer egymás után nem fogad el eledelt a kiskutya. Erős köhögés, prüsszögés, csipázás. A gyakori csuklás minden kiskutyánál előfordulhat, nem kóros elváltozás. Ha az állat lenyel valami idegen tárgyat. Súlyos vakaródzás, duzzanatok, foltok a bőrön.

dr. Varga József