Törpenyúl ismertetése

Üregi nyúl (házi nyúl) - mezei nyúl: A nyúlfélék szorosan véve nem tartoznak a rágcsálók közé, önálló rendet alkotnak (bár rendelkeznek folyamatosan növekvő metszőfogakkal, jelentős eltérés van azonban az elülső végtagok arányában, működésében, a szérum összetételében és a rágóizmok felépítésében és működésében ). A mintegy 100 házinyúlfajta közös őse az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus ). Az üregi és a mezei nyúl közötti fontosabb különbségek (anatómiai, zoológiai): kromoszómaszám (44-48), testalkat (kicsi-nagy), testarányok (fülfej), ökológia (társas, föld alatt- egyedül, felszínen), vemhességi idő (30-42), fiókák (fészeklakók-fészekhagyók). Egymással nem keresztezhető az üregi és a mezei nyúl, viszont az üregi és a házi keresztezése lehetséges (Garon nyúl).

Háziasítás: Legelőször az ókori rómaiak háziasították (a mai Spanyolország területén), mert rákaptak a napos nyúlból készült pástétomra. A következő állomás a középkor, amikor a szerzetesek kitalálták, hogy a nyúl nem számít húsnak, ezért Nagyböjt idején is lehet fogyasztani�

Hasznosítás: A modern világban 4-féle hasznosítási irány van. Ezek a: hús, gyapjú(angóra), labor és a legújabb a hobbynyúl( törpenyúl). Az angóranyúl szőrének a legjobb a hőtartó képessége!

Anatómiai és élettani eltérések:

Csontvázrendszer: 269-274 csont (az ín-és hallócsontokkal együtt ) . A fej csontjai: os interparietale (csak az üregi nyúlnak van!), az állközötti csont (os incisivum) a nagy és a kis metszőfog befogadására szolgáló, egymás mögött elhelyezkedő fogmederrel rendelkezik. A törzs csontjai: 46 gerinccsigolya (7-12-7-4-16 /14-19/). A gerinccsatorna a 7. farokcsigolyáig terjed. A mellkast oldalról 12 db borda határolja (9 valódi , 3 ál). Az elülső végtag csontjai: ... A nyúlnak az elülső végtagján 5 ujja van. Az első ujjnak 2 (hiányzik a karomcsont), a többinek 3 ujjperccsontja van (a harmadik a karomcsont). A hátulsó végtag csontjai: ... A hátsó végtagokon 4 (2., 3., 4. és 5.) ujj van.
Izomzat: A nyúl izomzata halvány szürkésvörös, rostozata finom. A f ej izmai: A fej izmai arcizmokból és hatalmasan fejlett rágóizmokból állnak. A végtagok izmai: Az elülső végtag izomban szegényebb. A hátulsó végtag tömegesebb izmainak nagyobb a jelentősége, ezen hatalmas izmok feladata a törzs előrelendítése.
Emésztés: Az emésztőkészülék a szájnyílástól a végbélnyílásig terjedő emésztőcsőből, és az ebbe ürülő járulékos mirigyekből (máj, hasnyálmirigy) áll. Zsíremésztése jó, a hasnyálmirigy működése gyenge.
Ajkak: belül szőrözöttek, philtrum: a felső ajkon a középvonalban levő rés (így képződik a nyúlajak) , a felső ajkak bőrében 30-40 sinus szőr (bajusz) található.
Fogazat: A nyúl 16 foggal születik. A felső nagy tejmetszőfogak még a méhen belüli korban maradandó foggá cserélődnek. A további fogváltás a születés utáni 18. napon kezdődik és kb. a 30. napra fejeződik be. A fogváltás befejezésekor alakul ki a felnőtt nyúlra jellemző 28 fog. Ebből a felső fogsorban 4 metszőfog úgy foglal helyet, hogy két sorban egymás mögött elöl két, naponta akár fél mm-t növő metszőfog helyeződik, amelyek mögé helyeződik a két kis metszőfog. A felső fogsorban foglal helyet továbbá 6 előzápfog, és 6 valódi zápfog. Az alsó fogsorban 2 akár még napi 0,7 mm-t is növő nagy metszőfog, 4 előzápfog és 6 valódi zápfog helyezkedik el. A nyúlnak szemfogai nincsenek. A törpenyúl zápfogai zománcredősek, és fontos még hogy az alsó fogsor szűkebb helyeződésű, mint a felső (anisognath).
A száj mirigyei: nyál-és nyálkamirigyek� Nyelőcső
Gyomor: rel. NAGY (törpenyúl:40-50 ml), vékony izomréteg (nincs hányás)
Bél: hosszú, de kis térfogatú vékonybél; az ileum végén Pleyer p; VAKBÉL: a hasüreg egész jobb oldala; féregnyúlvány (immun és zsírsav puff. feladat), remesebél: bélsár golyószerűvé formálása, végbél: a végső sima szakasza elötti rész a fusus coli, ennek feladata a lágy bélsár képződéséhez szükséges bélmozgások szabályozása.
Valódi bélsár- lágy bélsár: A nyúl közvetlenül az anusból veszi fel a lágybélsarat, az a földre csak akkor kerül, ha fehérje felesleg van.
A lágybélsár ürülése és további sorsa: A két bélsár ürülése időben teljesen elkülönül (a lágy éjszaka ürül, a valódi nem). A nyulat a lágy bélsárban levő baktériumok feromonjai ingerlik a lágy bélsár felvételére. A lágybélsárban a bakt.-ok egy ideig túlélnek. Amikor ezek a golyócskák a gyomorba érnek a bakt.-ok által termelt amiláz enzim bontja a keményítőt, ennek köszönhetően nem jut bontatlan keményítő a további bélszakaszokba (a pancreas amilázaktivitása gyenge!). Tehát a lágybélsár a hátulsó bélszakaszok keményítőterheltségét csökkenti!!! Néhány óra múlva a remesebélben képződött és a lágybélsarat (a benne levő baktériumokkal együtt!) a gyomor emésztőnedveitől védő nyálkaburok felszakad, ezután a bakteriális fehérjét a gyomor megemészti.
Légzés:

Orr: Highmore-féle üreg! Orrtornác, orrüreg (a kettő határán szájadzik a könnycsatorna)
Tüdő: Jobb és bal szárnyból áll (4 ill. 3 lebeny), SOKKszerv
Keringés: 4 üregű szív, kis és nagy vérkör
Szív: a testtömeg 0,2-0,4 %-a
Vér: heterophil granulocyták (32%)
Vénák: vérvételi helyek (fül, alkar)

Húgy-és Nemi szervek:

Ivarérés, tenyészérés: Törpenyúl esetében az ivarérés (megtermékenyítésre alkalmas petesejt) kb. 3-4 hónapos, a tenyészérés (a vehem kihordásának képessége) kb. 5 hónapos korra tehető.
Indukált ovulatio: A nyúlban a háziállatokra általában jellemző, ciklikus nemi működés és ivarzás sajátos eltéréseket mutat! A nőivarú nyúlban az ivari ciklus módosult, tüszőrepedésre csak a párosodás vagy egyéb, ezzel adekvát hatás (stressz, feromonhatás) után kerül sor. Az ivarzás valószínű jelei: egymás (főleg a bak) ugrálása, a péra nyálkahártyájának erőteljes kivörösödése.
Vemhesség, ellés: A törpenyúl vemhességének időtartama 30-32 nap (29-35), a magzatok tömege a vemhesség utolsó 10 napjában növekszik a legerőteljesebben. Az ellés oxitocinnal a 29. naptól könnyen megindítható.
Anyasági viselkedés: Az anyanyúl ellés elött fészket készít (megtépi a saját vagy a társai szőrzetét). A kisnyulak napjában csak egyszer szopnak! A föcstej felvétele az csak első napon történik! A választás 6 hetesen történik.
Az árván maradt almok felnevelése: Minél korábban el kell kezdeni. Célszerű szemcsepegtetővel gyári tejpótlót vagy tejföllel dúsított tehén-vagy kecsketejet adni naponta kétszer az árván maradt kisnyulaknak. A 12-14 napos kisnyulaknak már lehet néhány szál füvet ill. valamilyen gabonadarát kínálni.

Tartás, takarmányozás:

Elhelyezés: Kereskedelemben kapható normál 3/4nm-es nyúlketrec. Napi futtatás biztosítása. Szabadban tartásuk kockázatos. Az optimális hőmérsésklet kb. 20-22 fok. A nyulak fontos tulajdonsága még az, hogy a hideget sokkal jobban tűrik, mint a meleget. Tartós meleghatás miatt könnyen hőgutát kaphatnak, és ez néhány órán belüli elhullásukhoz vezethet.
Alom: szitált forgács (minél kevesebb fűrészpor), kukorica szár szecska, széna (eleség is), fontos 3-4 naponta cserélni
Etetés: Talán az egyik legfontosabb feltétel, hogy a nyúl előtt folyamatosan jó minőségű széna (ROST!) legyen. A másik nagyon fontos dolog, hogy a nagy népszerűségnek örvendő gyári magkeverékek (+ a kenyér is ide tartozik) csak naponta rövid ideig legyenek hozzáférhetőek a nyúl számára. A friss zöldek (lucerna, fű, saláta), ill. a különböző leves zöldségek és gyümölcsök szintén kis mennyiségben és naponta kétszer kerüljenek a nyúl elé. A dohos, penészes eleség etetésének elkerülésére nagyon oda kell figyelni. (baromfitápot ne)
Víz: folyamatos ivóvízellátás (önitató)
Vitaminok, ásványi anyagok: Megfelelő táplálás mellett nem igényelnek feltétlenül kiegészítést. Itatóba érdemes multivitamin oldatot tenni, ha nem utasítja a vizet ezáltal vissza. Gervivet nager, Jolovit� Szoptatós nyulak Ca kiegészítése javasolt (csak az elléstől), nekik több vitamin szükséges. Nem szabad vemhesség alatt sok Ca-t adni!

Betegségek:

Légzőszervi: A törpenyulak légzőszervi megbetegedéseinek döntő többségét pasteurellosis néven lehet összefoglalni. E csoportba nyilvánvalóan légzőszervi tünetekkel, pl. orrhuruttal, náthával járó kórformák mellett, számos más eltérő klinikai képben megjelenő betegség tartozik. A nyulak légzőszervi kórformáinak kialakításában nagy szerepük van a különböző hajlamosító tényezőknek. Ezek közül a legfontosabb a huzatérzékenység. A megbetegedés elsődleges okozója a Pasteurella multocida nevű baktérium, ami a klinikailag egészséges nyulak 30-50%-nak orrjárataiban megtalálható. A P. mult. mellett két másik baktérium, nevezetesen a Bordetella bronchiseptika és a Staphilococcus aureus is részt vehetnek a légzőszervi betegségek kialakításában, szerepük azonban másodlagos. Tehát a Pasteurellák az orr nyálkahártyájának felületén találhatók és kül. Hajlamosító tényezők (huzat) hatására orrhurutot (gyulladást) okoznak. Ez a pasteurellosis leggyakoribb formája. Az orrjáratokból a bakt.-ok a légutakon keresztül közvetlenül a tüdőbe kerülhetnek, ahol tüdő és/vagy mellhártyagyulladást okozhatnak. Az orrjáratok a könnycsatornán át összeköttetésben vannak a kötőhártyával, az ide jutott kórokozók hatására alakulhat ki kötőhártya-gyulladás. Ugyancsak közvetlen összeköttetés van az Eustach-féle fülkürtön át az orrjáratok és a középső fül között. Az idejutott, ill. az innen a belső fülbe továbbjutott bakt.-ok kialakíthatnak középső-és belsőfül-gyulladást, valamint agyhártya-és agyvelőgyulladást. Az orrüregből a véráram segítségével a kórokozók a szervezet bármely pontjára eljuthatnak, és különféle gyulladásokat okozhatnak, (tályogok, gennyes méhgyulladás, heregyulladás), ill. az immunállapot tartós gyengesége esetén kialakulhat egy gyorsan elhullásra vezető általános vérfertőzéses forma is.

Orrhurut: tüsszögés; savós, majd gennyes jellegű váladék (orr, mellső lábak); később gennyes beolvadás; kondícióromlás (más gyulladások!)
Kötőhártya-gyulladás: kipirosodás, savós majd gennyes váladék (köv. bőrgyulladás)
Tüdő és/vagy mellhártya-gyulladás: láz, szapora levegővétel, bágyadtság
Fülgyulladás: ferde fejtartás!, fokozódó egyensúlyzavarok (pörgés)
Tályogképződés: bárhol tályogképződés (bőrsérülésen át ill. a vérárammal odajutott Past.); elk. Myxomatosis
Here ill. méhgyulladás: ált. tünetek, nehéz megállapítani